0
Anya és az italok Anya és az italok

Tegnap muszáj volt elmennünk bevásárolni. Jó darabig nem szeretnék újra menni, ezért jól megpakoltuk a kosarunkat friss zöldséggel, gyümölcs...

0
A nézését, meg a járását, Jean Claude módra A nézését, meg a járását, Jean Claude módra

Zenei ízléstől függetlenül, ez a videó hatalmas!  grin hangulatjel   Annyira komikus a dalszöveg és a képsor párhuzama, ráz a nevetés. Na m...

0
Mai mottó Mai mottó

0
Mamácskám emlékére... Mamácskám emlékére...

Ez az első Anyák napja, amikor nem tudom megölelni, felköszönteni a csupaszív, szeretetreméltó nagymamámat. Hiányzik a tekintete, a nevetés...

0
Anyák napjára szeretettel! Anyák napjára szeretettel!

0
Két karodban... Két karodban...

"Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal át...

0
Pitypangok között Pitypangok között

Fotó: hqhdwalls.com Egy ember elhatározta, hogy gondozni fogja a háza előtti kis mezőt, mert tökéletes angol gyepet akart belőle csináln...

0
Hajnal, a mi ajándékunk Hajnal, a mi ajándékunk

A hajnal az édesanyák ajándéka. Egy rövid ideig csak Te vagy ébren, csendesen, hangtalanul ölel körül az élet. Még csukott szemmel feks...

0
A vízhordó A vízhordó

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt e...

0
6 dolog, amit ne tegyél, amíg Anya meg nem issza a reggeli kávét! 6 dolog, amit ne tegyél, amíg Anya meg nem issza a reggeli kávét!

Ma reggel rettenetesen fáradtan ébredtem. Mintha átment volna rajtam egy úthenger, úgy sajgott minden porcikám. Lassan, sziszegve csoszogta...

0
Az apai szeretetről Az apai szeretetről

0
Hiszti ellen "Etelka módszerrel Hiszti ellen "Etelka módszerrel

"Kislány hisztizik a boltban, anyuka pedig végtelenül türelmes, maximálisan higgadtan nem enged neki. Megy a hiszti, hogy kell neki va...

0
Az a nő így tökéletes Az a nő így tökéletes

Belenéztél a tükörbe és észrevetted, hogy csokis a szád széle? Hetek óta szigorúan diétázol, s mégis megtörtént. Egészen addig, míg nem sz...

0
Gyerekszáj Gyerekszáj

A kicsi lányom hosszan nézegette a falról leemelt esküvői fotónkat. Csodálta a hajamat, a szép ruhát, majd odament az apukájához, a kezébe n...

0
A három rosta A három rosta

A szomszédomhoz jött valaki és így szólt hozzá: - Halld csak, miket beszél rólad a barátod! Fotó: thebrunetteprlep.tumblr.com Szomszé...

0
Bízz az anyákban! Bízz az anyákban!

Szoptatás kontra tápszer Az egyik tápszergyártó cég megkérdezte a vásárlóit, mi a véleményük az általam is megosztott hírről, miszerint F...

0
A szeretet és a pénz A szeretet és a pénz

Régóta kering interneten az alábbi történet. Érdemesnek tartom arra, hogy megosszam Veletek. Foto: barefootblonde.com Egy este, amikor ...

0
Ferenc pápa az anyákat a nyilvános szoptatásra bátorította Ferenc pápa az anyákat a nyilvános szoptatásra bátorította

Ferenc pápa múlt vasárnap 33 kisdedet keresztelt meg a Sixtus-kápolnában  és arra bátorította az ott jelenlévő édesanyákat, hogy nyugodtan ...

0
Anya, spóroltam Neked időt, hogy velem lehess! Anya, spóroltam Neked időt, hogy velem lehess!

Ezt a megindító és elgondolkodtató kisfilm a Dialdirect biztosító reklámjaként látott napvilágot, ám napok alatt körbekeringte világot. A be...

0
Cicabalhé - videó Cicabalhé - videó

Századjára nézve is felkacagok, ha látom... Nézzétek meg Ti is! :)

0
Tökéletes anyák       Tökéletes anyák

Te olyan anya vagy, aki maradéktalanul elégedett magával? Úgy telnek a napjaid, hogy soha, egy pillanatra sem kételkedsz magadban? Mindig m...

0
Anyósom túrós sütije zsíros tésztából Anyósom túrós sütije zsíros tésztából

Mindenki életében volt olyan édesség, amit gyermekkorában nagyon szeretett. Aztán eltelnek az évek, évtizedek, s egyszer csak arra ébred, ho...

0
Boldog Új Évet! Itt van 2015! Boldog Új Évet! Itt van 2015!

  Ma még büszkén, sudáran áll a nappalinkban a csodaszép Karácsonyfa. Elmélázok a hintaszékemben ringatózva, ahogy gyönyörködöm benne. Piro...

2015. október 6., kedd

Anya és az italok

Tegnap muszáj volt elmennünk bevásárolni. Jó darabig nem szeretnék újra menni, ezért jól megpakoltuk a kosarunkat friss zöldséggel, gyümölcsökkel, joghurtokkal. Nem tudtam ellenállni az isteni, zamatos smoothieknak és 100%-os gyümölcsleveknek sem, ezért jócskán bespájzoltunk abból is. 
Kép: juicyladycherie.com

Ezután elcsigázva álltunk a kasszánál, pakoltam a szalagról a sok finomságot, s mikor a végén a gyümölcslevekhez értünk, az ovis kislányom sopánkodva felkiáltott:
- Anya, miért szoktál rá ezekre az ITALOKRA???!!!!!
Egyből minden szem rám szegeződött 50 méteren belül, még a pénztáros is felkapta a fejét, mielőtt nevetőgörcsöt kapott volna. Azért igyekeztem menteni a menthetőt és fennhangon válaszoltam:
- Azért kislányom, mert nagyon EGÉSZSÉGESEK!




2015. szeptember 7., hétfő

A nézését, meg a járását, Jean Claude módra

Zenei ízléstől függetlenül, ez a videó hatalmas! grin hangulatjel 
Annyira komikus a dalszöveg és a képsor párhuzama, ráz a nevetés. Na megnézem még egyszer! grin hangulatjel 
Nektek is jó szórakozást! 

2015. május 2., szombat

Mamácskám emlékére...

Ez az első Anyák napja, amikor nem tudom megölelni, felköszönteni a csupaszív, szeretetreméltó nagymamámat. Hiányzik a tekintete, a nevetése, s az a túláradó boldogság, amit a társasága jelentett számomra. Boldog Anyák napját a legtündéribb nagymamának, szeretlek, Mamácskám!

Anyák napjára szeretettel!


2015. március 18., szerda

Két karodban...

"Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. Két karoddal átölelsz te, ha félek. Két karommal átölellek s nem félek."


2015. március 17., kedd

Pitypangok között

Fotó: hqhdwalls.com
Egy ember elhatározta, hogy gondozni fogja a háza előtti kis mezőt, mert tökéletes angol gyepet akart belőle csinálni. Minden szabad percét a rétnek áldozta. Már majdnem elérte célját, amikor egyszer tavasszal meglepetten látta, hogy a mezőn ragyogó sárga virágú pitypangok virítanak. Kiment, és kiirtotta őket. De másnap újabb két virág tűnt fel a rét zöldjében. Vett egy erős mérget. Hiába, mert ez sem használt.
Ettől a naptól fogva élete a sárga virágokkal folytatott harcban merült ki. Minden tavasszal egyre több virág termett a réten.
- Mit tehetnék? – kérdezte csüggedten a feleségétől.
- Miért nem próbálod meg szeretni őket? – válaszolta nyugodtan az asszony.
A férfi megpróbálta. Nemsokára a ragyogó sárga virágokat már művészi alkotásoknak látta a mező zöld smaragdjában. Attól kezdve boldogan élt.

Forrás: ismeretlen, internet.

2015. március 13., péntek

Hajnal, a mi ajándékunk

A hajnal az édesanyák ajándéka.

Egy rövid ideig csak Te vagy ébren, csendesen, hangtalanul ölel körül az élet.
Még csukott szemmel fekszel, érzed, ahogy apró csecsemőd lágyan hozzád simul. Magzatpózban fekszik a pici talpait álmában is hozzád érinti, pufók kezecskéi a karodon pihennek. Tökéletes, angyali szépségét csodálod ezen a reggelen is. Hálatelt szívvel mozdítod meg a fejedet, amiért ilyen ajándékot kaptál, hogy itt van ő. Sőt, a testvére is. Sőt, a férjed, a szerelmed, az álmod.
Halkan felkelsz, érzed a kávé illatát, tiéd ez a pillanat. A béke pillanata. Odakint még szürke minden, bent is csak ébredeznek a tarka játékok színei. Finom, édes érzés önt el, mert tudod, hogy édesanyád is ugyanígy hajnalban kelt. Ma is ébren van, veled együtt. Nem kérdezed, de jól tudod. Soha nem panaszkodott, csendes mártír se volt, míg gyermekkorodban nap, mint nap előkészített mindent számodra. Boldogan tette. Természetes volt a kedves ébresztés, a finom reggeli és a derűs reggelek hangulata. A csontjaidban érzed, hogy ugyanígy ébren volt a nagymamád, a dédmamád és minden felmenőd. Ők is kaptak minden pirkadattól egy gyönyörű ajándékot, piros szalaggal átkötve. Ők is látták, ahogy készülődik az új nap, a gyöngéd szeretettel körülvett családjuk következő napja. Benne minden reménnyel, a lehetőségek, a szabadság ízével. Ők is magukhoz ölelték egy percre ezt a csodát, amit csak mi, anyák ismerünk.

„Hisz a tegnap csak álom, a holnap csak látomás, de ha jól éled, a ma boldog álommá tesz minden tegnapot, és minden holnapot reménylátomássá. Várd hát nagyon ezt a napot! Így szól a hajnal köszöntése.”

Fotó: crossingislandnatur.tumblr.com

2015. február 15., vasárnap

A vízhordó

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig volt vízzel. Két teljes évig ez így ment, minden nap a vízhordozó már csak másfél edény vizet szállított vissza a házba.
Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak félannyit tudott teljesíteni. A két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál:
- Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

Fotó forrása: terrapapers.com.
 Tanulság: Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája. Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk. De ezek a törések és hibák, amik mindannyiunkban megvannak, teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé. Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.

Forrás: internet, tanmese.

2015. február 13., péntek

6 dolog, amit ne tegyél, amíg Anya meg nem issza a reggeli kávét!

Ma reggel rettenetesen fáradtan ébredtem. Mintha átment volna rajtam egy úthenger, úgy sajgott minden porcikám. Lassan, sziszegve csoszogtam a fürdőszobába. Eközben a gyerekek kacagtak és vidáman csacsogtak. A férjem még náluk is jobban felpörgött addigra, s hogy bátorítson, folyamatosan humorizált, bármerre is mentem. Belenéztem a tükörbe, egy karikás szemű, sápadt nőt láttam. A tükör felét elfoglalta egy vigyorgó, jóképű pasi, akinek ehhez is volt néhány rendkívül mókás hozzáfűznivalója. Persze, ha mélyen magamba nézek, tudom, hogy felkelhettem volna elsőnek. Akkor mosolygós feleség és anya várta volna a gőzölgő reggeli és kávé fölött a boldog családját. Nem így történt. Hopp, erről jut eszembe. Kávé. Most!
Kép forrása: forum.cofe.ru.

 Van néhány tanácsom a boldog családi reggelek és a még boldogabb mamik érdekében.
Kedves gyerekek és férjek! Ha nálatok is úgy alakul, hogy hamarabb ébredtek, mint anya (mindegy, hogy ez ötkor, hatkor vagy tízkor történik), tartsátok észben a következőket:

1.) Ne kiabáljatok és főleg ne vinnyogjatok. Könyörgöm. Csak ezt ne.
Sőt, ne csapjatok semmilyen zajt, tündéri családom, ne dübörögjetek, ne rohangáljatok a lépcsőn. Pontosan olyan érzés, mintha egy hegyomlást hallgatnék egy csapat megvadult kismacskával keverve.
Ha lehet, ne énekeljetek a legvékonyabb hangotokon a legnagyobb hangerővel. Imádom hallgatni, de nem a kávé előtt. Semmilyen zavaró zajt nem bírok azelőtt elviselni: sem a tányérok csörömpölését, sem azt, hogy doboltok a kedvenc lábasom tetején, rákontráztok a fedővel, ami a konyhakövön billeg és kegyelemért könyörög.

2.) Az előző ponthoz kapcsolódva, ne is ugráljatok semmilyen bútoron. A lépcsőn se, az ágyamon pedig még annyira se. Ha csak megmozdul valaki a periférikus látószögemben, máris belehasít a fájdalom a fejembe. Különben is, alig bírok lépni, Ti hogy bírtok így ugrálni?

3.) Ne kérjetek reggelit. Alig tíz órája etettelek meg benneteket. Tele van a hűtő, a kamra, csemegézzetek onnan, amíg megiszom a kávét.

4.) Ne tegyetek fel kérdéseket. Akármi is lesz a kérdés (világítós játékbaba, távirányításos kisautó, ovistársak szülinapja, dominózás, kirándulás, vagy hogy varrjak valamit), a válasz garantáltan NEM lesz. A kávém előtt nem vagyok kellőképpen friss ezekhez a kérdésekhez. Ne emlékeztessetek arra, hogy ma kell beoltatni a kutyát, hogy jövő héten lesz a szomszéd kislány születésnapja. Olyat se kérdezz, hogy hol van a piros csíkos pulóvered vagy miért nem látszik a Hold nappal. Egy óra múlva már mindenre választ adok, ígérem.

5.) Ne kapcsoljátok be a rádiót vagy a tévét. Összeomlok, ha fejbekólint egy limonádé sláger vagy egy minimax szignál.

6.) Végül, de nem utolsósorban, ne kukkantgassatok a csészémbe, hogy megittam-e már. Ne is ácsorogjatok mellettem, hol vádló tekintettel, hogy szelíden noszogatva, hogy igyam már. Akkor csak azt éritek el, hogy repetáznom kell, s innom még egy finom kávét. Akkor még tovább kell várnotok.


Ha megkapom tőletek ezt a pár percet nyugodt körülmények között, akkor garantáltan friss, üde, vidám anyukátok leszek a nap további részében. Társasozunk, sétálunk, énekelünk, ugrálunk, mindent megoldok, mindent elsimítok, egész nap ölelgetlek, vagy a hátamon viszlek.
Maga leszek a földre szállt szerető, jó anyád. 

2015. január 29., csütörtök

Hiszti ellen "Etelka módszerrel

"Kislány hisztizik a boltban, anyuka pedig végtelenül türelmes, maximálisan higgadtan nem enged neki. Megy a hiszti, hogy kell neki valami, de anyuci mosolyogva, nyugodtan mondogatja, hogy:

- Etelka, nyugodj meg, mindjárt a pénztárnál leszünk.
Hiszti hiszti, vergődés, ordítás, anyuka megint mondja:
- Etelka, nyugodj meg, nemsokára a parkolóban leszünk, 10 perc múlva otthon leszünk.
Egy hölgy megszólítja anyukát, hogy ne haragudjon, de hadd kérdezze meg, hogyan maradhat ilyen nyugodt, türelmes, mosolygós, hiszen már az egész üzlet Etelkát nézi, Etelka mellett bárki kiborult volna!
Erre anyuka megszólal:
- De hölgyem! Etelka én vagyok!”

Forrás: ismeretlen, internet.

Fotó: livinghealthyonline.wordpress.com

2015. január 28., szerda

Az a nő így tökéletes

Belenéztél a tükörbe és észrevetted, hogy csokis a szád széle?
Hetek óta szigorúan diétázol, s mégis megtörtént. Egészen addig, míg nem szembesültél a saját tükörképeddel, nem is vetted komolyan azt az icipici kanálnyi csokikrémet. Most, hogy már megláttad, szúrós tekintettel végigméred „azt a nőt”. 

Hurkás a háta, puha a hasa és vastagok a karjai. A fenekén is dolgozhatna az edzőteremben. Ó és még mindez semmi. Ma még nem csinált semmit. Nem halad a házimunkával, a főzéssel, az olvasással. Nem válaszolt egy sor emailre. Nem hívta fel az anyját legalább egy hete, a legjobb barátnőjének pedig legalább egy hónapja ígérgeti, hogy elmennek együtt kávézni valahová. Ha jobban belegondolsz, még az esti arckrémet se kente rá a bőrére. Tovább vájkálsz és beviszed a végső csapást: igen, ez a nő, mit nő, roncs, elhanyagolja a gyerekeit. Sokkal többet is játszhatna velük, olvashatna még eggyel több esti mesét és az ég szerelmére, miért kell olyan éles hangon felcsattanni, csak mert a gyerekek rázendítenek az „anyaaa, gyere már” szólamra, mikor épp egy másodperce rogyott le a vécére. Más anyák bezzeg ilyenkor is angyalian mosolyognak. Közben vidáman mondókáznak, sőt, mivel szabad a két kezük, összehajtanak egy adag ruhát. Na ők biztos, hogy mindig tökéletes anyák és feleségek.

Biztos?
Ébresztő, mama. Mi is itt vagyunk. Ugyanazt érezzük, gondoljuk, csináljuk, csak pepitában. Nekünk is vannak jobb és rosszabb napjaink. Mi se vagyunk mindig, minden pillanatban tökéletesek. Neked sem kell annak lenned. Az út számít, a mindennapok. Úgy kelni, lenni, élni, hogy a szíved csordultig legyen szeretettel. Nézz a gyermekedre. Ugye mosolyogsz? Ezzel a mosollyal nézz újra a tükörbe. Látod, minden hibája ellenére mégis milyen szeretetreméltó „az a nő”? Szeresd őt te is. "Az a nő" tökéletlenségében is gyönyörű!

Fotó: pinterest.com

2015. január 26., hétfő

Gyerekszáj

A kicsi lányom hosszan nézegette a falról leemelt esküvői fotónkat. Csodálta a hajamat, a szép ruhát, majd odament az apukájához, a kezébe nyomta a képet és megkérdezte:
- Élvezted?

2015. január 23., péntek

A három rosta

A szomszédomhoz jött valaki és így szólt hozzá:
- Halld csak, miket beszél rólad a barátod!

Fotó: thebrunetteprlep.tumblr.com
Szomszédom félbeszakította:
- Mielőtt elmondanád, áruld el: megszűrted-e a három rostán?
- Miféle rostákon?
- Először is az igazság rostáján. Megvizsgáltad vajon, hogy igaz-e, amit el akarsz beszélni?
- Nem, én csak hallottam másoktól.

Szomszédom bólintott és folytatta:
- Azután átbocsátottad-e az öröm rostáján? Még, ha nem is igaz, amit el akarsz mondani, de bizonyára jó nekem, és örömet szerez számomra, nemde?
- Nem lesz örömed benne.
- Akkor bizonyára átbocsátottad a hasznosság rostáján! Hasznos-e az nekem, amit közölni kívánsz?
- Egyáltalán nem.

Szomszédom ekkor keményre váltott hangon szólt oda a hírhozónak:
-Távozz innen! Ha az, amit tudatni akarsz velem, se nem igaz, se nem örvendetes, sem nem hasznos, akkor tartsd meg magadnak, és felejtsd el mielőbb!

/Erich Getto/

2015. január 22., csütörtök

Bízz az anyákban!

Szoptatás kontra tápszer

Az egyik tápszergyártó cég megkérdezte a vásárlóit, mi a véleményük az általam is megosztott hírről, miszerint Ferenc pápa bátorította az anyákat, hogy ne hagyják sírni a babákat a keresztelő alatt.

Jelzem, mindez ráadásul a Sixtusi-kápolnában történt! Számomra ez azért volt fontos hír, mert egy olyan személy állt ki a szoptatás szabadsága mellett, akinek a véleménye meghatározó mind az anyák, mind az egyház számára. Az édesanyáknak, még ha nem is vallásosak, felszabadító lehet, hogy „No lám, még a pápa is megengedi, akkor miért hagyjam sírni az orvosi rendelőben/vonaton/stb. a babámat?!” Vallás szempontjából pedig még inkább előremozdító hatást remélek tőle, mert valljuk be, igen kevesen mernek elindulni a templomba kisbabával, s ha megteszik, talán épp a hívek néznek rá ferde szemmel érte. (Igen, saját élmény, majd egyszer talán elmesélem ezt is.)
Visszatérve a tápszergyártó cégre, visszafelé lovagolja meg ezt az apró, mégis nagy jelentőségű történetet a pápáról, mert hát ugyan milyen dolog ez, templomban szoptatni? A vásárlói vajon -előre megjósolhatóan- mit válaszolnak?  Nem ő írja, hogy beste dolog a templomban szoptatni, ó, dehogy! A kommentelő anyák véleményét kéri, akik persze pro és (főleg) kontra alaposan kifejtik, milyen „beteges” dolog ez. Hiszen nem is higiénikus! Ennél a pontnál éri az embert a megdöbbenés: a szoptatás valójában valamiféle perverzió, ami ráadásul még csak nem is olyan steril körülmények között zajlik, mint a tápszerezés?


Mindenki a saját babájáért felelős

Természetesen felbőszül a másik oldal, a szoptató anyák és a szoptatási tanácsadók, védőnők és gyermekorvosok hada. Nincs abban semmi meglepő, hogy felháborodásuk hulláma eléri a tápszerrel táplált gyermekek anyukáit, s máris kész a konfliktus. Megfogalmazódik a kritika a felelőtlen, kényelmes anyákkal szemben (mindkét oldal annak tartja a másikat). Jönnek a történetek tápszertől megbetegedett, kórosan elhízott babákról, valamint szoptatási nehézségekről, fűszerezve a családi problémákkal. Vannak, akik tehetetlennek érzik magukat, mert nincs segítségük a gyerekek mellett, viszont a család, a férj nagy elvárásokat támaszt az anyukával szemben. Legyen rend, tisztaság, étel az asztalon, boldog, nyugodt, csendes gyerekek, akik természetesen végigalusszák az éjszakát, amit így az anyuka naná, hogy apuka mellett tölt. Ez így szép és jó, de a gépezet elnyeli több ember igényét, vágyát. Az anyuka feszült, frusztrált, a gyerekek már csecsemőkorban lemondanak a bújásról, önfeledt szopizásról, ami mint tudjuk, lelki táplálék is.

Nézzük meg a másik oldalt is. Egy pillanatra képzeljük magunkat azok helyébe, akik tápszert adnak a kisbabának. A várandósságuk alatt végig a szoptatásra készültek. Eljártak a szoptatásra felkészítő tanfolyamra, cikkeket, könyveket olvastak, aztán megszületett a baba, s jött a hatalmas pofon: nem tudták szoptatni. Kevéske tejük volt, vagy a baba nem fogadta el a mellbimbót. A saját szememmel láttam erre példát, nem is egyet, igenis, van ilyen. Az is igaz, hogy sokszor a kórházi körülmények már alapjaiban nehezítik meg a szoptatást, előrevetítve annak sikertelenségét. Sokan alulinformáltak, a környezetük és a védőnőjük, gyermekorvosuk pedig a tápszer mellett érvel, ők pedig engednek a nyomásnak, nem akarnak ártani a babának. Azt is el kell ismernünk, hogy valóban vannak, akik tudatosan döntenek a tápszer mellett, mert úgy látják, nekik kényelmesebb. Nem ismerjük őket, biztosan igyekeztek felelős döntést hozni.

Mikor a második gyermekem született, egy kifejezetten szoptatáspárti, bababarát kórházat választottunk. A saját szememmel láthattam, mi mindent megtesznek a szoptatás sikerét támogatva. A babák születés után azonnal az édesanyjukhoz bújhatnak, s legalább egy órán át békésen szophatnak. Utána közös szobába kerülnek, ahol nem zargatják őket. Kompetens személyként bánnak az édesanyákkal, minden azt sugallja, hogy „Anyuka, ha szeretne, tud is szoptatni!” Mindenki kap a szobájába kerülve egy szoptatásról szóló füzetecskét és naponta többször bejönnek a nővérek érdekődni, hogy van-e a kismamáknak kérdése, szükségük van-e segítségre. Nem kapják ki az anyukák ágyából a babákat, mintha veszélyben lennének, nem háborognak, hogy „Már megint szoptat, anyuka, hasmenése lesz a gyereknek!”, nem tukmálják a tápszert és nem stresszelik az anyákat a napi nyolc mérlegeléssel.

A szülés utáni harmadik nap kisfilmet vetítenek le a szoptatásról, a gyermekorvos pedig előadást tart, s ott újra lehet kérdéseket feltenni. Ha bármi probléma adódik, megértően, szelíden, de hatalmas szaktudással, határozottan segítenek.
Mindezek ellenére a gyermekorvos, aki a legkiválóbb szoptatási előadást tartotta, amit valaha hallottam vagy olvastam, mégis hozzátette: ha mégsem sikerül a szoptatás minden próbálkozásunk ellenére sem, akkor sem kell elkeseredni. A mai modern technológia mellett léteznek olyan tápszerek, amelyek bár tehéntejből készülnek, mégis összetételében hasonlóak
 az anyatejhez.

Ez lenne a lényeg: megadni a lehetőséget és a támogatást, bízni az édesanyákban, hogy a legjobbat akarják a gyermeküknek. Ha pedig másképp döntenek, vagy kényszerűségből a másik utat választják, akkor nem megrémíteni, elítélni őket. Hinni kell abban, hogy minden anya lelkiismeretesen gondozza gyermekét.


Fotó: buzzfeed.com
Bizonytalan anyaság

Az elmúlt évtizedek hatása, hogy a mai kor édesanyái gyakran bizonytalanok. Ehhez jön még a hatalmas információáradat, ami az interneten hömpölyög. A várandósság, szülés és babagondozás ráadásul tipikusan olyan téma, amiben mindenki szakértő. Rendkívül határozottak benne még a férfiak is. Csoda hát, hogy mire az ember lánya a szülés közelébe ér, már teljesen össze van zavarodva? Alvás, szoptatás, dackorszak, mindenről találunk egy meggyőző könyvet vagy cikket, amik teljesen ellentmondanak egymásnak. Jönnek aztán a rokonok, az orvosok, nővérek, dúlák, védőnők, mi pedig megdöbbenve tapasztaljuk, hogy ők is egészen ellentmondó tanácsokat adnak. Az internetes fórumokhoz menekülünk segítségért, ott pedig azon túl, hogy további zűrzavar vár bennünket, még le is hurrognak bennünket, hiszen már a kérdés is felháborító, ugyan milyen anya vagy te?! Meggyőződésem, hogy a legharciasabb, legvéresszájúbb tanácsadók a legbizonytalanabbak is – magukban, titkon.

Ne hagyd, hogy bárki is kétségbevonja az anyaságodat! Nálad nincs kompetensebb személy, a te babádhoz igenis te értesz a legjobban. Nyugtalan vagy, aggódsz, hogy hibázni fogsz? Légy körültekintő, de ne pánikolj, nem tudsz olyat véteni, amit ne lehetne helyrehozni. Ráadásul minden hiba elkövetése közben van félúton egy pillanat, ahonnan még vissza lehetne fordulni. Meg fogod érezni, ha így lesz, s a jó döntést fogod meghozni.

Légy nyugodt és magabiztos: ha a szívedre hallgatsz, nem tévedhetsz!

2015. január 21., szerda

A szeretet és a pénz

Régóta kering interneten az alábbi történet. Érdemesnek tartom arra, hogy megosszam Veletek.

Foto: barefootblonde.com
Egy este, amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:

-a virágágyás kigyomlálásáért:500 Ft
-a szobám rendberakásáért:1000 Ft
-mert elmentem tejért:100 Ft
-mert 3 délutánon át vigyáztam kishúgomra:1500 Ft
-mert 2X ötöst kaptam az iskolában:1000 Ft
-mert mindennap kiviszem a szemetet:700 Ft,
összesen: 4800 Ft.
Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
-mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt:0 Ft
-az összes átvirrasztott éjszakáért, amit betegágyad mellett töltöttem:0 Ft
-a sok-sok ringatásért, vigasztalásért:0Ft
-könnycseppjeid felszárításáért:0 Ft
-mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked:0 Ft
-minden reggeliért,ebédért,uzsonnáért,zsemléért,amit készítettem neked:0 Ft
-az életért,amit adtam neked:0 ft,
összesen:0 Ft.
Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiának. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE.


2015. január 20., kedd

Ferenc pápa az anyákat a nyilvános szoptatásra bátorította

Ferenc pápa múlt vasárnap 33 kisdedet keresztelt meg a Sixtus-kápolnában  és arra bátorította az ott jelenlévő édesanyákat, hogy nyugodtan szoptassák meg babáikat, ha sírnak vagy éhesek.



"Ha sírnak vagy éhesek a gyermekeitek, nyugodtan szoptassátok meg őket, ne aggódjatok emiatt!" 

Eredetileg az előre megírt beszédben a "tejjel etet" szót használták, ám Ferenc pápa módosította ezt a "szoptatás" szóra. Mielőtt ez a mondat elhangzott volna, csak egyetlen anya szoptatta a gyermekét a kápolnában, talán ezért történt a változtatás. A bátorító szavak után a pápa az éhező gyermekek mellett is szót emelt. 

Forrás: NBC News.

Anya, spóroltam Neked időt, hogy velem lehess!

Ezt a megindító és elgondolkodtató kisfilm a Dialdirect biztosító reklámjaként látott napvilágot, ám napok alatt körbekeringte világot. A benne szereplő kisfiú szorgalmasan tesz-vesz, dolgozik, megsétáltatja a kutyát, ahelyett, hogy otthon játszana.

Az édesanyja estefelé számon kéri, hol járt, s a kisfiú átnyújtja a meghívót:
"Anya, spóroltam Neked időt, hogy megnézhess ma a színdarabban!"
Az idő a legdrágább kincs, vigyázz, ne vesztegesd el!


Cicabalhé - videó

Századjára nézve is felkacagok, ha látom... Nézzétek meg Ti is! :)

Tökéletes anyák

Te olyan anya vagy, aki maradéktalanul elégedett magával? Úgy telnek a napjaid, hogy soha, egy pillanatra sem kételkedsz magadban? Mindig minden tökéletesen sikerül, kibontakozol a karrieredben, jól érzed magad a munkahelyeden? A férjeddel harmóniában éltek? A gyerekek szépek, okosak, könnyen beilleszkednek, jól neveltek, kiegyensúlyozottak és vidámak? A kislányod már hathónaposan megette a nagy adag főzeléket? A kisfiad már tízhónaposan járt? A nagyfiad mindig osztályelső az iskolában? Minden reggel van időd sminkelni és a hajad is tökéletesen áll?

Kép forrása: Parentfails.com
Látod azt a szomszédasszonyodat, kolléganődet, egykori osztálytársadat, szembejövő anyukát, akinek ezekre a kérdésekre nem lenne a válasza? Akit elnyom a férje, akivel szemtelen a gyereke, őt látod? Találkoztál olyan anyával, akinek a kétéves kisgyermeke földhöz vágta magát, s persze a leglehetetlenebb helyen, legnagyobb közönség előtt rendezett tankönyvi nagyjelenetet? Láttad őt, ahogy igyekezett okosan, türelmesen kezelni a hisztit? Vagy azt láttad, hogy kiabál? Akkor is láttad, amikor hazafelé tartva nyelte a könnyeit? Láttad őt, amikor vérzett a keze a sikálás közben, s mégis szaladt körülötte a ház? 
Láttad, amikor a férje hazaért és indulatosan szidta őt a kupi miatt? Amikor a szeme láttára kiborította a vacsorát, mert nem főz úgy, mint az ő anyja, s a gyerekei előtt anyaként is megalázta, kioktatta, azt hallottad? Láttad, hogy izgult a koraszülött gyermekéért a kórházban? Láttad, mennyire örült, mikor a kislánya kétévesen először ülni tudott, még ha csak támaszkodva is? Aztán láttad, amikor az iskolában sorra vitte a kislány a rossz jegyeket, mert ilyen-olyan tanulási zavarai voltak, de ő örömkönnyeket sírt, mert egy este először olvasta el saját maga a Vackort a szüleivel?
Láttad az anyát, aki a fórumon hatalmas elánnal dicsekedett a gyerekeivel és a határozott nevelési módszereivel? Hallottad te is, mint ítélkezik mások felett? Te is tévedhetetlennel láttad őt, aki tudja, mikor mit szabad enni a babának, meddig kell szoptatni vagy tápszerezni a kicsit, sőt, azt is tudja, mások mikor miben hibáznak, s hogy lesznek rettenetes, alávaló, hitvány anyák? Láttad, ahogy kiosztott egy babakocsis, kengurus, vagy épp hordozókendős anyát? Láttad a sajnálkozást a szemében, amikor a te babád még nem tudott kúszni, ülni vagy járni? Láttad őt a babaúszáson, babamondókán, babaangolon, s ugye láttad, hogy ő mindig összeszedett, időben érkezik, s természetesen a gyereke is mindig mosolygós és üde? Szemet szúrt a pimaszsága, mikor egy idős néni szeretett volna megosztani vele egy általa bölcsnek hitt gondolatot a gyereknevelésről? Tudtad, hogy sosem hagyja sírni a gyerekét egy másodpercre sem, kivéve, amikor ő jónak látja, s akkor is határozottan kifejti mindenkinek, miért is teszi ezt jól? Láttad a szemében a megvetést, mikor te összeomlottál és sírni hagytad pár percre a kicsidet? Feltűnt a fintorgása, amikor szerinte engedékeny voltál, s mégis kivetted éjjel a kicsit a kiságyból és magad mellé fektetted? Láttad, ahogy összenézett a barátnőjével, azt súgva, hogy az ilyen anya lusta, a dolgok könnyebbik végét fogja meg, s majd persze hamarosan elválik tőle a férje a közös ágy miatt? Tudtad, hogy kinevet, amiért öko háztartást vezetsz, máskor azért, mert neked csak a vegyi mosószer és az öblítős mosás tetszik? Tudtad, hogy az ő gyereke mindig eszik cukrot és csipszet és mégis egészségesen nő fel? Azt hallottad, amikor mégis azt harsogta, hogy ő sosem ad neki cukrot? Te is érezted magad esendő, alkalmatlan anyának, amikor újra kifejtette, hogy ő csak organikus ételt tesz a család asztalára, a gyereke sose látott bébiételt, s természetesen neki mindig volt elég anyateje? Neked is mondta, hogy neki jobb, sőt, tökéletes a babakocsija és a hordozókendője is, éreztetve veled, hogy ő gondosabb anya? Láttad, hogy szinte kirakatbaba az összes gyereke, mert ő tévedhetetlen és sosem hibázik? Neki mindig jó kedve van, mindig figyelmes, kedves, ugye tudtad? Élete minden pillanatában imádja az anyaságot, s nem is történhet olyan dolog, ami ebben megingatná, ezt is sokszor említette, igaz? Soha nem borul ki, ha a gyerekei bepisilnek, vagy vendégségben ötévesen bekakálnak, ha kiöntik a levest a legszebb abroszra, ha felébresztik vasárnap ötkor, ha végtelen sokáig nyüszögnek, ha meg akarják kapni a legdrágább játékot a boltban, ha megtépik a testvérüket - mert ez velük soha, de soha nem történhet meg, ugye? Azt tudtad, hogy aki a leghangosabb, az a legbizonytalanabb is?

 Láttad őt, amikor éjszakánként titkon sírt, hogy mégsem tökéletes?

2015. január 12., hétfő

Anyósom túrós sütije zsíros tésztából

Mindenki életében volt olyan édesség, amit gyermekkorában nagyon szeretett. Aztán eltelnek az évek, évtizedek, s egyszer csak arra ébred, hogy vágyik arra a finom csemegére. Arra az ízre, formára, illatra, ahogy csak anya tudja elkészíteni. 

Gyakran előfordul, hogy visszaringatom magam a gyermekkorba egy-egy ilyen étellel. Újra ott ülök a kis konyhában, árad be a napfény, körülvesz a biztonság, s más dolgom sincs, mit vidáman eszegetni, majd elégedetten, tele pocakkal játszani vagy olvasni. Talán épp ezért fontosnak tartom megmenteni a recepteket, nagymamáimtól, édesanyámtól, s ugyanígy a férjem nagymamájától és anyósomtól is.

Itt következik egy egyszerű, de nagyszerű és népszerű recept.


Ez a recept egy nagy tepsi süteményhez elegendő, így lesz kellemesen vékony a tészta.

2015. január 2., péntek

Boldog Új Évet! Itt van 2015!

 Ma még büszkén, sudáran áll a nappalinkban a csodaszép Karácsonyfa. Elmélázok a hintaszékemben ringatózva, ahogy gyönyörködöm benne. Piros, fehér, zöld díszbe öltöztettük - az erő, a hűség és a remény színei. A fenyőt a kislányom és a férjem választotta a kertészetben, együtt hozták haza, aztán ők ketten díszítették, míg én a kisbabánkat ringattam. Szinte sugárzik ebből a karácsonyfából az az öröm, amit a család és az ünnep jelent. S közben már itt az Új Év, sőt, már január másodikát írunk. Még emelkedett, ünnepi hangulat uralkodik nálunk, itt lebeg a Karácsony szelleme, a Szilveszter vidámsága és az év első napjának áhítatos tisztasága.
2014 meghatározó év volt: erős, megrázó, nagy horderejű. Elvett és adott. Az érzelmek legszélesebb skáláját nyújtotta, végigpörgetve száz évet egy elsuhanó, gyors év alatt. 

Fotó: Pinterest.
S most itt van 2015! Mi pedig reménnyel telve nézünk elébe. Kaptunk egy tiszta, üres könyvet, amit mi magunk írhatunk tele. Rajtunk is múlik, mivel telik meg idén ez a könyv, életünk regénye. Nálunk a családban régóta van egy újévi szokás: bárhol is szilveszterezünk, másnap mindannyian összegyűlünk és együtt is koccintunk, majd mikor kiürült a pezsgősüveg, akkor ráírjuk a céljainkat egy-egy cetlire és bedobjuk az üvegbe. Egy évvel később pedig együtt örülünk, mert teljesülni szoktak szinte kivétel nélkül. Nem fogadalmak ezek, hanem álmok és vágyak, irányadó gondolatok, célok.
Te mire vágysz idén? Mit szeretnél megélni? Boldog hétköznapokat, humort a nehézségekhez vagy kitartást, amikor mindenki más feladná? Kívánom, hogy megtaláld azt, ami a napjaidba örömöt fog csempészni, minden körülmények között. Mi, anyák, tudjuk, hogy a rengeteg boldog élmény ellenére se lesz könnyű. Az anyák a legerősebbek az egész világon és csak ők azok, akik ismerik a közös titkot. Az igazi édesanyák titkát. A soha nem múló szeretetet, odaadást, gondoskodást. A fáradhatatlan kitartást, a nem szűnő türelmet és a megingathatatlan bizalmat. Lehet kiváltság, lehet kötelesség, de a miénk.

Hozz nekünk és az egész világnak, 2015, boldogságot és békét. Egészséget, családot, barátokat és napfényt. Nem kérek semmi mást.

Boldog Új Évet Mindenkinek!