Ugye mindannyian emlékszünk még a régi öregekre, akik úgy imádták a virágoskertjüket? Ráncos kezeikkel szorgalmasan gyomlálták a virágágyást. Fájt a derekuk, mégis lelkiismeretesen locsolták a virágaikat a nehéz vaskannáikkal. Egy-egy tovatűnő pillanatra megálltak a pompázó kertjükben, öreg tenyerükbe vették a lágy szirmokkal ékes virágok fejét, s szinte megsimogatták őket a szemeikkel. Soha nem múló szeretetüket a gyermekeik és az unokáik hasonló módon, még inkább érezhették.
 |
| Fotó: http://ak3.picdn.net/ |
Még nagyon régen, a gimnáziumi biológia tanárnőm ajánlotta, hogy végezzünk el egy kísérletet.
Ültessünk két egyforma virágot, teljesen egyforma cserépbe. Mindig ugyanakkor, ugyanúgy öntözzük, de tegyünk köztük kivételt a szavainkkal. Az egyiknek mondjuk, hogy szeretlek, a másiknak pedig ne mondjunk semmit, vagy szidjuk meg. Babszemekkel még aznap kipróbáltam. Néhány nap múlva az egyik pohárkában megrohadtak a babszemek, a másikban pedig szépen fejlődni, csírázni kezdtek. Nyilván nem is kell mondanom, melyek voltak a szeretettel gondozott babszemek. Azóta is gyakran eszembe jut a megdöbbentő élmény, különösen a rózsáim között. Még most, decemberben is virágoznak.
Hatalmas felelősség, amikor ugyanezek az erők emberekre hatnak. Lehet, hogy szavaink csak rövid ideig hatnak másokra, ám az is lehet, hogy megbetegítik őket.
"Az elfogadás egy borzasztó nehéz folyamat. Amikor nemcsak elfogadom, hanem önmagamba befogadom az általam megélt negatívumot. Elfogadom a kiejtett szavakat. Ez az a folyamat, amikor a kimondott szó vérré válik. Brutális fájdalommal jár. Érzi a bőrén mindazt, amit eddig is sejtett, de nem akarta megélni. Ami késik hölgyek (urak), az nem múlik!" /Dr. Csernus Imre/
"Szánom-bánom, de én gyakran elhallgatáspárti vagyok. Volt már szó ilyenekről, hogy ne hallgassunk el semmit, mert saját magunkat tesszük tönkre, megmérgezzük magunkat a hallgatásunkkal, a magunkba fojtott indulatokkal. És a kimondott szavak, a kiélt indulatok nem ölnek néha?" /Popper Péter/
"A fizikai világban az emberek legnagyobb ereje a szavakban rejlik. A másik ember megjegyzése a személyiségtől függően mindenkit korlátok közé szorít: valakit csak néhány óráig befolyásol, míg más akár bele is betegedhet." /A.J. Christian/
 |
| Fotó: Téglás Rezső, filantropicum .com |
"Az elfogadás egy borzasztó nehéz folyamat. Amikor nemcsak elfogadom, hanem önmagamba befogadom az általam megélt negatívumot. Elfogadom a kiejtett szavakat. Ez az a folyamat, amikor a kimondott szó vérré válik. Brutális fájdalommal jár. Érzi a bőrén mindazt, amit eddig is sejtett, de nem akarta megélni. Ami késik hölgyek (urak), az nem múlik!" /Dr. Csernus Imre/
"Szánom-bánom, de én gyakran elhallgatáspárti vagyok. Volt már szó ilyenekről, hogy ne hallgassunk el semmit, mert saját magunkat tesszük tönkre, megmérgezzük magunkat a hallgatásunkkal, a magunkba fojtott indulatokkal. És a kimondott szavak, a kiélt indulatok nem ölnek néha?" /Popper Péter/
"A fizikai világban az emberek legnagyobb ereje a szavakban rejlik. A másik ember megjegyzése a személyiségtől függően mindenkit korlátok közé szorít: valakit csak néhány óráig befolyásol, míg más akár bele is betegedhet." /A.J. Christian/
A szeretet mindenhol jelen van, mindent átszínez a mindennapjainkban, hatással van az egész életünkre. Ám a legfontosabb, hogy ott lehessen az otthonunkban. A szülői szeretet hatalma a legmeghatározóbb. Gyermekeink a fejlődő apró növényekhez hasonlóan csodálatos virágzásnak indulnak, a mi elfogadásunk és szeretetünk a víz, a talaj a fejlődésükhöz.
Azt pedig tudjuk Pál apostol leveléből, hogy "A szeretet soha el nem múlik."
 |
| Fotó: Pinterest. |
Megjegyzés küldése
0 megjegyzés
Dear readers, after reading the Content please ask for advice and to provide constructive feedback Please Write Relevant Comment with Polite Language.Your comments inspired me to continue blogging. Your opinion much more valuable to me. Thank you.