0
Gondoltál arra, vagy talán át is élted, mit éreznek azok az édesanyák, akiknek magzata a vártnál korábban születik? Ez nem lehet igaz, hogy veled történik. Nem erre készültél, nem ebben bíztál. Aztán történt valami, idő előtt világra kellett jönnie, most pedig itt van ő, a legszebb kisbaba a világon, akiért mindent odaadnál.
Érzelmi hullámvasút, látni a gyönyörű kisbabádat, aki inkubátorban fekszik és ott fejlődik tovább a méhed biztonságos, meleg ölelése helyett. Gépek csipognak körülette, mesterséges a fény, a melegítés és a táplálás. Apró buksiján bájosan lötyög parányi sapkája, s neked a nap fénypontja, amikor megengedik, hogy megérintsd. Megsimítod érzékeny, finom bőrét, miközben hasztalan küzdesz pislogva a feltoluló könnyeid ellen.
Nem lehetsz vele egyedül. Nem szoríthatod magadhoz. Babaillat helyett fertőtlenítőszag árad mindenfelől. Mindig van melletted valaki, vagy egy nővér, vagy egy orvos, esetleg sorstársak, anyatársak. Mikor találkozik a tekintetetek, akkor tudod, hogy ők is ugyanazt érzik. Nekik is fáj. Ők is aggódnak, bíznak, küzdenek. Akárcsak Te és icipici, gyönyörű, édes kisbabád.
Görcs van a gyomrodban minden vizsgálatkor. Néha jobb, néha aggasztóbb híreket kapsz. Mindketten ki vagytok szolgáltatva, nem tehetsz mást, hát bízol. Bár sikítani, zokogni tudnál, mégis türelmes vagy és erős. Megszokod a kórházi napok rutinját és már az orvosok legapróbb rezdüléséből is értesz. Már nem is emlékszel, milyen volt az életed a szülés előtt. Aztán észreveszed, hogy eltelt egy hét, egy hónap, végre megengedik, hogy magadhoz öleld. Aznap lesz kerek a világ.
Hazaküldenek éjszakára. Otthon éberen fekszel és számolod vissza a perceket, míg végre elindulhatsz hozzá. Hajnalban kelsz, hogy már reggel hatkor ott lehess mellette a koraszülött osztályon. Rettegve nyitsz be az ajtón, hogy vajon jól van-e. Csak arra vársz, hogy végre minden nap minden percében együtt lehessetek: otthon. Imádkozol, hogy egészséges legyen, mert úgy kell lennie. Ő egy kis hős. Megmutatja a nagyvilágnak, hogy nem akármilyen kicsi ember született. Erősebb mindannyiunknál.


Megjegyzés küldése

Dear readers, after reading the Content please ask for advice and to provide constructive feedback Please Write Relevant Comment with Polite Language.Your comments inspired me to continue blogging. Your opinion much more valuable to me. Thank you.

2014. november 17., hétfő

Apró hősök

Gondoltál arra, vagy talán át is élted, mit éreznek azok az édesanyák, akiknek magzata a vártnál korábban születik? Ez nem lehet igaz, hogy veled történik. Nem erre készültél, nem ebben bíztál. Aztán történt valami, idő előtt világra kellett jönnie, most pedig itt van ő, a legszebb kisbaba a világon, akiért mindent odaadnál.
Érzelmi hullámvasút, látni a gyönyörű kisbabádat, aki inkubátorban fekszik és ott fejlődik tovább a méhed biztonságos, meleg ölelése helyett. Gépek csipognak körülette, mesterséges a fény, a melegítés és a táplálás. Apró buksiján bájosan lötyög parányi sapkája, s neked a nap fénypontja, amikor megengedik, hogy megérintsd. Megsimítod érzékeny, finom bőrét, miközben hasztalan küzdesz pislogva a feltoluló könnyeid ellen.
Nem lehetsz vele egyedül. Nem szoríthatod magadhoz. Babaillat helyett fertőtlenítőszag árad mindenfelől. Mindig van melletted valaki, vagy egy nővér, vagy egy orvos, esetleg sorstársak, anyatársak. Mikor találkozik a tekintetetek, akkor tudod, hogy ők is ugyanazt érzik. Nekik is fáj. Ők is aggódnak, bíznak, küzdenek. Akárcsak Te és icipici, gyönyörű, édes kisbabád.
Görcs van a gyomrodban minden vizsgálatkor. Néha jobb, néha aggasztóbb híreket kapsz. Mindketten ki vagytok szolgáltatva, nem tehetsz mást, hát bízol. Bár sikítani, zokogni tudnál, mégis türelmes vagy és erős. Megszokod a kórházi napok rutinját és már az orvosok legapróbb rezdüléséből is értesz. Már nem is emlékszel, milyen volt az életed a szülés előtt. Aztán észreveszed, hogy eltelt egy hét, egy hónap, végre megengedik, hogy magadhoz öleld. Aznap lesz kerek a világ.
Hazaküldenek éjszakára. Otthon éberen fekszel és számolod vissza a perceket, míg végre elindulhatsz hozzá. Hajnalban kelsz, hogy már reggel hatkor ott lehess mellette a koraszülött osztályon. Rettegve nyitsz be az ajtón, hogy vajon jól van-e. Csak arra vársz, hogy végre minden nap minden percében együtt lehessetek: otthon. Imádkozol, hogy egészséges legyen, mert úgy kell lennie. Ő egy kis hős. Megmutatja a nagyvilágnak, hogy nem akármilyen kicsi ember született. Erősebb mindannyiunknál.


Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése