Ady Endre: Karácsonyi rege
Ady Endre : Karácsony – Harang csendül... Kép forrása: guisfavourites.blogspot.hu I. Harang csendül, Ének zendül, M...
Ady Endre: Karácsonyi rege
Ady Endre: Karácsonyi rege
Ady Endre: Karácsonyi rege
A törhetetlen játékokról
A törhetetlen játékokról
"A törhetetlen játékok leginkább arra alkalmasak, hogy összetörjük vele az összetörhető játékokat." /Graffiti/ Fotó: Pinterest ...
Múlt és jelen a nappalinkban
Múlt és jelen a nappalinkban
Néha az élet olyan különös és mosolyogtató egyszerre. "Múlt és jövő egyszerre létezik, az időben éppen úgy lehet utazni, mint a térben,...
Anyák, a hősök, lovagkereszt nélkül
Anyák, a hősök, lovagkereszt nélkül
Minden anya belekóstol a gyermeknevelés rózsaszín vattacukros és letaglózóan életszagú oldalába. Elképzelhetetlen az első baba születése ...
Neked mit üzenne óvodáskori önmagad?
Neked mit üzenne óvodáskori önmagad?
" Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában ...
Mária, tudtad?
Mária, tudtad?
"Mária, tudtad?" Belegondolni is szívfacsaró, mit érezhetett Mária és József, Jézust, a kicsi babát karjaikban tartva. Hallo...
A hosszú szerelem titka
A hosszú szerelem titka
A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor a nénike megérkezik, megölelik egymást. - De jó, hogy végre megjöttél, úgy hián...
2014. december 20., szombat
Ady Endre: Karácsonyi rege
Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül...
 |
| Kép forrása: guisfavourites.blogspot.hu |
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
II.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
III.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
2014. december 17., szerda
A törhetetlen játékokról
"A törhetetlen játékok leginkább arra alkalmasak, hogy összetörjük vele az összetörhető játékokat." /Graffiti/
 |
| Fotó: Pinterest (amyflynndesigns.wordpress.com |
2014. december 14., vasárnap
Múlt és jelen a nappalinkban
Néha az élet olyan különös és mosolyogtató egyszerre.
"Múlt és jövő egyszerre létezik, az időben éppen úgy lehet utazni, mint a térben, egyik ponttól a másikig visz az út." /Agatha Christie/
A férjem épp zuhanyzik, a fürdőszobából kiszűrődik a metál zene (kíváncsiaknak: Obscurity). Felrémlik előttem a találkozásunk napja, látom magam előtt hosszú hajjal, ott, azon a hangulatos, régi rockfesztiválon. Szívmelengető érzés, hogy szinte csak én ismerem őt ilyen régen, ilyen mélyen. Együtt éltük át azokat az őrületes rock koncerteket, most pedig itt ülök az idilli családi fészekben, mellettem gőgicsél a három hónapos, szöszhajú kisfiunk,közben az ovis nagylányunk Minnie egér jelmezben kirakózik az asztalnál.
Különös a kontraszt, ahogy az otthonunk szívében a hörgő metál összecsap a csilingelő babazenével.
Ebben a villámlásban találkozik a múlt és a jelen, én pedig pislogok a meghatottságtól és a felismeréstől, hogy honnan hová jutottunk el.
Mire felocsúdok az emlékek áradásából, már azt látom, ahogy a férjem parányi hasonmását, a kisfiunkat ringatja, a lányom pedig csacsogva mesél neki a karácsonyi vásárban látott póniról.
Az egykori rocker lány a kilencvenes években boldogan mosolyog: látja a jövőt.
"Múlt és jövő egyszerre létezik, az időben éppen úgy lehet utazni, mint a térben, egyik ponttól a másikig visz az út." /Agatha Christie/
Különös a kontraszt, ahogy az otthonunk szívében a hörgő metál összecsap a csilingelő babazenével.
Ebben a villámlásban találkozik a múlt és a jelen, én pedig pislogok a meghatottságtól és a felismeréstől, hogy honnan hová jutottunk el.
Mire felocsúdok az emlékek áradásából, már azt látom, ahogy a férjem parányi hasonmását, a kisfiunkat ringatja, a lányom pedig csacsogva mesél neki a karácsonyi vásárban látott póniról.
Az egykori rocker lány a kilencvenes években boldogan mosolyog: látja a jövőt.
 |
| Fotó: www.cottonable.com |
2014. december 12., péntek
Anyák, a hősök, lovagkereszt nélkül
Minden anya belekóstol a gyermeknevelés rózsaszín vattacukros és letaglózóan életszagú oldalába.
Elképzelhetetlen az első baba születése előtt, hogy mi mindennel kell majd szembenézni, s ezek az események ugyanúgy megjósolhatatlanok, mint amennyire elkerülhetetlenek. Bennünket, anyákat, a boldog, meghitt pillanatok fölött érzett földöntúli öröm és az agyzsibbasztó, vagy heves idegrohamokat előidéző kibírhatatlan percek ugyanúgy összekötnek.
Megérdemelnénk egy-egy hősi jelvényt. Akár nap mint nap. Miért ne?!
Így például készülhetne plakett vagy kitűző a következő események hősnőinek:
Érdemérem az anyának, aki elkapta gyermeke hányását a puszta kezeivel!
Érdemérem az anyának, akit szembepisiltek a pelenkázóról és mégsem szaladt el!
Érdemérem az anyának, aki kibírta, hogy ne tépjen meg vagy hagyjon valakit a játszótéren!
Érdemérem az anyának, aki kibírt egy egész délutánt sikítófrász nélkül egy csapat idegen kölökkel!
Érdemérem az anyának, aki megbirkózott egy túláradt pelenkával, méghozzá egy zsúfolt áruházban/mozgó járművön/fontos telefon közben!
Érdemérem az anyának, aki sírás nélkül kihalászta a babakádból a belerobbantott kakit!
Érdemérem az anyának, aki úgy döntött, hogy három óra alvás után pihenten kezdi a napot!
Érdemérem az anyának, aki a vécét használja irodának/kávézónak/búvóhelynek!
/Jill Smokler cikke nyomán./
Várom a további ötleteket! ;-)
Elképzelhetetlen az első baba születése előtt, hogy mi mindennel kell majd szembenézni, s ezek az események ugyanúgy megjósolhatatlanok, mint amennyire elkerülhetetlenek. Bennünket, anyákat, a boldog, meghitt pillanatok fölött érzett földöntúli öröm és az agyzsibbasztó, vagy heves idegrohamokat előidéző kibírhatatlan percek ugyanúgy összekötnek.
Megérdemelnénk egy-egy hősi jelvényt. Akár nap mint nap. Miért ne?!
Így például készülhetne plakett vagy kitűző a következő események hősnőinek:
Érdemérem az anyának, aki elkapta gyermeke hányását a puszta kezeivel!
Érdemérem az anyának, akit szembepisiltek a pelenkázóról és mégsem szaladt el!
Érdemérem az anyának, aki kibírta, hogy ne tépjen meg vagy hagyjon valakit a játszótéren!
Érdemérem az anyának, aki kibírt egy egész délutánt sikítófrász nélkül egy csapat idegen kölökkel!
Érdemérem az anyának, aki megbirkózott egy túláradt pelenkával, méghozzá egy zsúfolt áruházban/mozgó járművön/fontos telefon közben!
Érdemérem az anyának, aki sírás nélkül kihalászta a babakádból a belerobbantott kakit!
Érdemérem az anyának, aki úgy döntött, hogy három óra alvás után pihenten kezdi a napot!
Érdemérem az anyának, aki a vécét használja irodának/kávézónak/búvóhelynek!
/Jill Smokler cikke nyomán./
Várom a további ötleteket! ;-)
 |
| Kép: buzzfeed.com |
Neked mit üzenne óvodáskori önmagad?
"Azt, hogy
hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a
bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme
amit ott tanultam:
 |
| Fotó: providenceltddesign.com |
Ossz meg mindent másokkal!
Ne csalj a játékban!
Ne bántsd a másikat!
Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted!
Rakj rendet magad után!
Ne vedd el a másét!
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!
Evés előtt moss kezet!
Húzd le a vécét!
A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló!
Élj mértékkel!
Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset!
Délutánonként szundíts egyet!
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól!
Ismerd fel a csodát!"
/Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes/
Mária, tudtad?
 |
| "Mária, tudtad?" |
Belegondolni is szívfacsaró, mit érezhetett Mária és József, Jézust, a kicsi babát karjaikban tartva.Hallottatok már a gyönyörű karácsonyi dalról, a Mary did you know-ról? Mike Lowry és Buddy Green írták a szövegét és a zenéjét is a kilencvenes évek elején. Azóta többen feldolgozták és töretlen népszerűségnek örvend. Megindítóan magába foglalja a csodát, ami megváltoztatott mindent: a kisgyermek történetét, aki később megváltotta a világot.
 |
| Foto. Focus on Family |
"Mária, tudtad, hogy a Kissfiad egy nap járni fog a vízen?
Mária, tudtad, hogy a Kisbabád megmenti a fiainkat és lányainkat?
Tudtad, hogy a Kisfiad azért jött, hogy megújítson?
Ez a Gyermek, akit hordoztál, nemsokára téged hordoz.
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad látást ad majd egy vaknak?
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad megállítja majd a vihart a kezével?
Tudtad, hogy a Kisfiad ott sétált, ahol angyalok taposnak?
Tudtad, hogy mikor megcsókolod a kicsi Babádat, akkor Isten arcát puszilod meg?
Mária tudtad..
Tudtad, hogy a Kisfiad azért jött, hogy megújítson?
Ez a Gyermek, akit hordoztál, nemsokára téged hordoz.
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad látást ad majd egy vaknak?
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad megállítja majd a vihart a kezével?
Tudtad, hogy a Kisfiad ott sétált, ahol angyalok taposnak?
Tudtad, hogy mikor megcsókolod a kicsi Babádat, akkor Isten arcát puszilod meg?
Mária tudtad..
A
vak látni fog.
A siket hallani fog.
A halott élni fog..
A béna ugrálni fog.
A néma beszélni fog.
Isten dicsőségére.
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad minden teremtmény Ura?
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad egy napon a népek uralkodója lesz?
Tudtad, hogy a Kisfiad a Menny tökéletes báránya?
Az alvó Gyermek, akit a karodban tartasz, a Legnagyobb, én vagyok.
Mária, tudtad?"
A siket hallani fog.
A halott élni fog..
A béna ugrálni fog.
A néma beszélni fog.
Isten dicsőségére.
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad minden teremtmény Ura?
Mária, tudtad, hogy a Kisfiad egy napon a népek uralkodója lesz?
Tudtad, hogy a Kisfiad a Menny tökéletes báránya?
Az alvó Gyermek, akit a karodban tartasz, a Legnagyobb, én vagyok.
Mária, tudtad?"
 |
| Kissing the face of God (Kép: http://thejesuschick.com/) |
"Mary
Did You Know"
(originally
by Mark Lowry (lyrics ) and Buddy Greene (melody ))
Mary,
did you know
that
your Baby Boy would one day walk on water?
Mary,
did you know
that
your Baby Boy would save our sons and daughters?
Did
you know
that
your Baby Boy has come to make you new?
This
Child that you delivered will soon deliver you.
Mary,
did you know
that
your Baby Boy will give sight to a blind man?
Mary,
did you know
that
your Baby Boy will calm the storm with His hand?
Did
you know
that
your Baby Boy has walked where angels trod?
When
you kiss your little Baby you kissed the face of God?
Mary
did you know.. Ooo Ooo Ooo
The
blind will see.
The
deaf will hear.
The
dead will live again.
The
lame will leap.
The
dumb will speak
The
praises of The Lamb.
Mary,
did you know
that
your Baby Boy is Lord of all creation?
Mary,
did you know
that
your Baby Boy would one day rule the nations?
Did
you know
that
your Baby Boy is heaven's perfect Lamb?
The
sleeping Child you're holding is the Great, I Am.
A hosszú szerelem titka
A pályaudvaron egy idős bácsi a feleségét várja. Mikor
a nénike megérkezik, megölelik egymást.
- De jó, hogy végre megjöttél, úgy hiányoztál! - szól
a bácsi.
- De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap - válaszol a néni.
- De jó, hogy végre látlak, olyan hosszú volt ez a két nap - válaszol a néni.
A közelben álldogáló fiú, aki a barátnőjét várja
meghatódik a jelenet láttán és odalép hozzájuk.
- Ne tessék haragudni, önök mióta házasok?
- Éppen 50 éve - hangzik a válasz.
- Remélem mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú.
- Éppen 50 éve - hangzik a válasz.
- Remélem mi is ilyenek leszünk ötven év múlva a kedvesemmel - mosolyog a fiú.
A bácsi odalép hozzá, megfogja a vállát és azt mondja:
- Fiatalember, maga ezt ne remélje. Maga ezt döntse el.
- Fiatalember, maga ezt ne remélje. Maga ezt döntse el.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)